Simon magyaráz

Görögországban lezajlottak a választások, nyertek az EU párti akárkik – erre megkönnyebbülés helyett esik a tőzsde, az elemzők ilyen-olyan bizonytalanságot meg kockázatot emlegetnek. Nem értem, mégse a jó fiúk nyertek? Előrángattam Simont, ezt magyarázza meg, ha tudja.

Én: Görögországban nyert az EU megállapodás betartását szorgalmazó Új Demokrácia nevű párt. Most akkor az euró megmenekült, vagy nem?

Simon: Ha arra gondolsz, hogy ezzel megoldódtak-e a problémák, akkor a válasz nem. Bármennyire is tiltakozik ellene romantikus éned, az euró sorsa nem egy választási eredményen múlik.

Én: Álljunk meg egy pillanatra. Eddig mindenki azt hajtogatta, hogy a görög választások hú-de-nagyon fontosak, mert ha nyernek az EU megállapodást elutasító erők, akkor jön az összeomlás. Most akkor mi van? Volt ennek a választásnak egyáltalán bármi tétje, vagy csak parasztvakítás az egész?

Mostanában sok érdekes nyilatkozatot hallottam, bár a pálmát, talán mondanom sem kell, Matolcsy György vitte el. Alig vártam, hogy Simon visszatérjen nagyon fontos munkaútjáról, és neki szegezhessem kérdéseimet.

Én: Simon, amíg horgászni voltál, a közvéleményt különösen foglalkoztató dolgok történtek.

Simon: A spanyol helyzetre gondolsz? Nem igazan meglepő fordulat, talán csak az időzítése.

Én: Nem, Matolcsy György CNN-nek adott interjújára, amiben a magyar gazdaság helyzetéről beszelve tündérmesét emlegetett, és…

Simon: Nem hiszem, hogy érdemes ezzel a kijelentéssel foglalkozni. Az a korosztály, amelyik hisz a tündérmesékben, nem CNN-t néz, aki meg a magyar valóságban el, az saját maga is el tudja dönteni, hogy tündérmesében érzi-e magát vagy sem. Az ellenzéknek biztos jól jött egy ilyen interjú, de beszéljünk inkább a spanyolokról.

Én: Nekem úgy tűnt, hogy az ellenzéki sajtó inkább foglalkozott Orbán Viktor előadásával, ahol a kormány félidejének értékelésekor arról beszelt, hogy az EU által javasolt megoldásokat úgy kell elutasítani, mintha elfogadnánk. Az ellenzék szerint itt Orbán nyíltan elismeri, hogy hazudozik, hívei szerint az elmondottak viszont politikai-diplomáciai ravaszságát mutatják. Szerinted kinek van igaza?

A kitűnő Vastagbőr blog hívta fel figyelmemet a miniszterelnöki interjúra, amit annak rendje és módja szerint végig is hallgattam. De megvallom őszintén, nem értettem itt-ott Orbán Viktort, így segítségül kellet hívnom az értelmezéshez Simont.

Én: Az interjú nagy részében az új nemzeti konzultációról kérdezték a miniszterelnököt. Orbán Viktor azt mondta, hogy igazából a konzultációban való részvétel a fontos, es cáfolta, hogy olyan kérdéseket tennének fel, amikre mar megszületett a döntés. Igaz, a bankadó kapcsán úgy fogalmazott, hogy vastagon fog majd a ceruzája, amikor igennel válaszol. Nem értem, ez szerintem azt jelenti, hogy mégis el van döntve a kérdés. Vagy nem?

Simon: Minek teszel fel egy olyan kérdést, amit már megválaszoltál? A részvétel a fontos, magyarán mindegy, mi a kérdés meg a válasz.

Én: De ha nem fontosak a kérdések, akkor minek ez az egész?