Simon magyaráz

Én: A kormányfő szerdán gyors IMF megállapodásról beszélt, csütörtökön az IMF álláspontjának elutasításáról, amiről még aznap kiderült, hogy az nem az az álláspont, hanem – mint pénteken megtudtuk – egy másik, de igazából az sem az, szombat óta viszont tudjuk, hogy a kormány "jó megállapodáson" dolgozik, ahol az IMF hitel csak garancia lenne, és ezt az EU is így látja, csak az IMF nem, annak ellenére, hogy az EU és az IMF álláspontja ugyanaz – most akkor mi van?

Simon: Intellektuálisan nem különösebben nehéz megfejteni, a bénázás klasszikus esete. Politikai szempontból érdekesebb, hogy vajon a kormány miért hibázik ekkorát, pláne ilyen látványosan.

Én: Tehát szerinted nem csupán kommunikációs hibáról van szó?

Simon: Lehet kommunikációs problémának nevezni, ha valakinek fogalma sincs, adott helyzetben mit tegyen, és ezért össze-vissza beszél, de ettől a probléma még nem lesz kommunikációs. Márpedig nagyon úgy tűnik, a kormánynak fogalma sincs, mit kezdjen az IMF tárgyalásokkal.

Én: Dehogynem, jó megállapodást akar kötni, és ezért a következő napokban alternatív javaslatot dolgoz ki – a Fidesz frakció is ezt javasolta a kormánynak.

Simon: Alternatív mihez képest?

Én: Nyilván az IMF-hez képest, a kormány is kidolgozza a sajátját.

Simon: Pontosan. A kormány azért dolgozza ki a sajátját, mert eddig nem volt neki. Ahogy szerdán sem, vagy a tárgyalások kezdetekor. Sőt most sincs, hanem majd néhány nap múlva lesz – ha minden jól megy.

Én: Tegyük fel, hogy igazad van – de akkor minek hozták szóba az egészet? Ha nincs világos elképzelésük, akkor nem az lenne a logikus, hogy hallgatnak?

Simon: Valóban ez az izgalmas kérdés: Miért? Szerintem Török Gábor írása az, ami a legstrukturáltabban tárgyalja a kérdést, és ő is csak arra a magyarázatra jut, hogy Orbán Viktor megmagyarázhatatlan okból tárgyalási pozíciót szeretett volna váltani.

Én: Igen, úgy fogalmaz, "Hátha jó lesz valamire – ennél többet többet én sem látok ebben, de ennél életszerűbb, racionálisabb magyarázatát sajnos nem találom ennek a kommunikációnak". Valami azt súgja, neked ez nem tetszik.

Simon: Ellenkezőleg, nagyon is tetszik, csak azt gondolom, másképp ítélem meg az azeri baltás gyilkossal kapcsolatos ügyet, mint Török Gábor.

Én: Ja, ez a figyelemelterelős magyarázat, hogy a kormányfő azzal akarja elterelni a figyelmet egy diplomáciai bonyodalomról, hogy bedobja az IMF a rosszfiúk szöveget? Ne haragudj, de muszáj Török Gábort idéznem: ez a gondolkodás megspórolása. Bármilyen politikai megnyilvánulást meg lehet vele magyarázni, ha volt egy kis botrány előtte.

Simon: Igen, és ez általában igaz is.

Én: Akkor miről beszélsz?

Simon: Először is, csak a legritkább esetben vezethető vissza egy döntés mindössze egyetlen célra, tehát nem gondolom, hogy a figyelemelterelés volt az egyetlen motiváció. De ezzel a botránnyal Orbán Viktor nagyon sokat veszíthet, többet, mint az IMF-fel kapcsolatos szerencsétlenkedéssel.

Én: Elismerem, hogy a diplomáciai botrány elég kellemetlen, de nehéz elhinni, hogy az országra nézve súlyos következményei lennének. Ellentétben az IMF körüli hercehurcával, ami közvetlen hatással van például a forint árfolyamára.

Simon: Nem is az országra ható következményekről beszélek, hanem a miniszterelnökre hatókról. Orbán Viktor két rossz közül választhat: elismeri, hogy az erkölcsi szempontokat lesöprő, machiavellista döntést hozott, vagy elismeri, hogy hibázott, és az azeriek becsapták.

Én: Ez miért volna számára annyira veszélyes?

Simon: Orbán Viktor megkérdőjelezhetetlen hatalma a Fideszen belül arra épül, hogy nem csak zseniális politikus, hanem erkölcsileg is példamutató ember. Ha kiderül, hogy egyszerűen eladott egy gyilkost, aki álmában – értsd: magyar értékrend szerint gyáván – baltával mészárolt le valakit, vagy ha kiderül, hogy az azeri elnök egyszerűen túljárt az eszén, a bölcs és erkölcsös vezető képén erős csorba esik.

Én: Szóval inkább elkezd nem létező IMF követelésekről beszélni, holott elég világos volt, hogy órák alatt kiderül, nem mond igazat?

Simon: Az, hogy a miniszterelnök nem mond igazat, a te értelmezésed, de a te értelmezésed senkit nem érdekel. Orbán Viktor elsősorban a Fidesz kemény magjához és talán még a nyugdíjasokhoz beszél, akik pedig leginkább azt hallják ki ebből, hogy nem lesz nyugdíjcsökkentés, a kormány keményen küzd, ezekkel az elfogadhatatlan feltételekkel nem lesz megállapodás. Az, hogy az IMF meg az EU milyen leveleket meg jelentéseket írogat és abban az ajánlások mit is jelentenek és az egész folyamat hol is tart – ezt a többségük nem tudja és nem is akarja érteni.

Én: De azt azért fogja látni, hogy az euróhitele törlesztőrészlete megnő, nem?

Simon: Persze. De a Fidesz eddig is meg tudta indokolni, hogy miért nem a kormány hibája, ami történik: az euró saját válsága, vagy akár a balliberálisok és a pénztőke összeesküvése. Okkal gondolhatja, hogy a jövőben is talál hihető magyarázatot.

Én: Az azeri baltás gyilkosról nem lehet ilyen magyarázatot találni?

Simon: Lehet, de ebben az ügyben bármilyen magyarázat csak rossz hatással lehet a bölcs vezetőről kialakított képre. Mindegy, mit mond a kormány, az üggyel kapcsolatban az emberek fejében mindig egy sötét kaukázusi figura jelenik meg, véres baltával a kezében, meg valami olajkincseken ülő diktatúra, ahol az ilyen alakokat hősként kezelik. A másik esetben a nemzetéért küzdő miniszterelnök, nehezen érthető gazdaságpolitikai összefüggések, és arctalan pénzemberek. Orbán Viktor helyében mit választanál, melyikkel képpel foglalkozzanak az emberek?